Amikor ritkán úgy adódott, hogy a vasárnapi ebéd nagymamámnál talált minket, mindig ugyanazt a menüt készítette el nekünk. Biztosra ment és sose kellett csalódnia, mert mindig mindent megettünk és a desszertnek is maradt hely. A húsleves, a petrezselymes újkrumpli és a főtt hús mellé birsalma befőtt is dukált. De számomra a tökéletes megkoronázása egy pompás ebédnek az nagymamám meggyes piskótája volt.
Hogy micsoda? Már a rizskása elnevezésnél gondoltam, hogy valami nagyon régi receptről lehet szó, már a nyelvezete miatt is, pláne amikor a tálbafőttet próbáltam értelmezni. De elolvasván a receptet rájöttem, hogy ez az étel egyáltalán nem ismeretlen a számomra.
Mindig azt hallom a birsalmasajt készítéséről, hogy nagyon nehéz és bonyolult! Pedig ez egyáltalán nem igaz! Ha kis mennyiséggel dolgozunk, az egész folyamat nem vesz több időt igénybe, mint 2 óra. És ezzel a recepttel a végeredmény sikere garantálható! Utána már csak azon törjük a fejünket, hogy honnan szerezhetnénk még egy kis birsalmát!
Ha azt halljuk fánk, az embernek mindig a kis kerek, puha és aranysárgára pirult szalagos, "farsangi" fánk jut az eszébe. Ha kicsit jobban belemerülünk a témába rá kell jönnünk, hogy rengeteg fánk-fajta létezik kerek e világon, ha nem is mind "kerek".
Hogy miről ismerszik meg az igazi tarpai porlós? Nem másról, mint a finom, omlós tésztájáról és a töltelékben található sűrű, ébenfekete tarpai szilvalekvárról. De hogy miért hívják parasztnak? Hát, talán mert annyira pofonegyszerű elkészíteni!
Egy csipet Bereg 